Meghalt Panama egykori diktátora, a CIA-ügynök drogbáró
Keddre virradóra, 83 éves korában meghalt Manuel Noriega egykori panamai diktátor, halálát egy márciusi koponyaműtét utáni komplikációk okozták. Noriega 1982-től 1989-ig vezette - lényegében a CIA ügynökeként - a közép-amerikai országot, de közben gyakorlatilag drogbáró is volt, latin-amerikai kábítószerkartellek pénzét mosta tisztára. Hatalmát 1990-ben amerikai katonai beavatkozás döntötte meg, ezután az Egyesült Államokban, Franciaországban, majd 2011-től Panamában raboskodott. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:
Manuel Antonio Noriega Moreno 1934. február 11-én született Panamavárosban. A katonai akadémiát Peruban végezte, majd hazájában, Panamában, az amerikai fennhatóság alatt álló csatornaövezetben és az Egyesült Államokban kapott titkosszolgálati kiképzést. Tevékeny szerepet vállalt az 1969-es katonai puccsban, s a hatalomra jutott Omar Torrijos őt nevezte ki a katonai hírszerzés vezetőjének. A tábornok 1981-ben légi szerencsétlenség következtében meghalt, tartja magát a feltételezés, hogy gépét a nagyravágyó Noriega robbantotta fel.
A közép-amerikai országban a hatalom ezután Noriega kezében összpontosult, aki hamarosan főhadnagyból tábornokká léptette elő magát. Az amerikai hírszerzésnek is dolgozó, a CIA fizetési listáján 1988 februárjáig szereplő katonatiszt hivatalos tisztséget nem töltött be, de a hadsereg főparancsnokaként döntő befolyással rendelkezett. Uralmát a félelemre alapozta, beosztottai rettegtek tőle, politikai ellenfelei nyomtalanul tűntek el, egyikük holtteste egy katonai bázisról került elő, kínzások nyomaival.
Noriega jelentős engedményeket tett Washingtonnak, de miután egy elnökválasztás eredményét meghamisította, legnagyobb politikai ellenfelét meggyilkoltatta, az ellene szervezett tüntetéseket pedig szétverette, egyre kényelmetlenebbé vált az amerikai kormányzat számára. Főként azután, hogy kiderült, a CIA-hoz fűződő kapcsolatait kihasználva segítséget nyújt a drogkartellek pénzének tisztára mosásához, ráadásul a nyolcvanas évek végén már Kubához és a Szovjetunióhoz közeledett. Az államkasszából - hivatalosan - évi 27 ezer dollárt kapott, ezen felül az évek folyamán legszerényebb becslések szerint is 50 millió dollárt zsebelt be. Fényűző életet folytatott, több luxusjachtot tartott, és számos, minden kényelemmel berendezett villája volt.
Noriega csillaga 1989-ben kezdett leáldozni. Az év májusában érvénytelenítette a választások eredményét, mert a jelek arra mutattak, hogy ellenlábasa győzött. Válaszul Washington 12 ezer főre növelte a csatornaövezetben állomásozó erőinek létszámát, hallgatólagosan támogatott egy kudarcba fulladt panamai puccskísérletet, egy miami bíróság pedig vádat emelt a tábornok ellen kábítószer-kereskedelemből származó pénzek tisztára mosása miatt. Noriega ezek után, 1989. december 15-én hadiállapotot hirdetett ki országa és az Egyesült Államok között, két nappal később panamai katonák a csatornaövezetben lelőttek egy fegyvertelen amerikait. Az amerikai hatóságok azonnal lezárták a Panama-csatornát, George Bush elnök pedig elrendelte a Panama elleni katonai intervenciót.
December 20-án az amerikai légierő hathatós támogatása mellett tengerészgyalogosok szállták meg Panama stratégiai fontosságú pontjait, a laktanyákat és a repülőtereket. A 27 ezer amerikai katonának nem jelentett komoly ellenfelet a mintegy 15 ezres panamai hadsereg, amelynek ellenállása 48 óra alatt összeomlott. A katonai akcióban 23 amerikai és mintegy 200 panamai katona halt meg, a civil áldozatok számát ötszázra teszik. Noriega, akinek fejére egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki, a pápai nunciatúrán kért menedékjogot, az épületet körülzárták az amerikai erők. 1990. január 3-án adta meg magát, ezután az Egyesült Államokba szállították.
A bukott diktátort egy amerikai bíróság nyolc vádpontban találta bűnösnek, és 40 év börtönre ítélte, ezt később 30 évre mérsékelték. Panama egykori erős emberét amerikai büntetésének letöltése közben, 1995-ben hazájában ítélték 20 év börtönre riválisa megöletéséért, 1999-ben Franciaország találta bűnösnek pénzmosásban, így hiába szabadulhatott volna jó magaviselete miatt 2007-ben, őrizetben maradt. Az akkor már 76 éves Noriegát 2010-ben kiadták Franciaországnak, ahol egy új eljárásban hét év szabadságvesztést szabtak ki rá, 2011-től hazájában folytatta a politikai gyilkosság miatt rá kirótt húszéves börtönbüntetés letöltését.
Idén márciusban agyából egy jóindulatú tumort távolítottak el, de komplikáció adódott. Ismét fel kellett nyitni a koponyáját, és másodszor is meg kellett műteni, hogy elállítsák a vérzést az agyában, haláláig kómában volt.
Alakja feltűnt a Call of Duty számítógépes játék 2012-es kiadásában is, persze nem a pozitív szereplők között, a büntetését töltő bukott diktátor ezért perre is ment. Noriega már egész fiatalon azt mondta, hogy az ország elnöke akar lenni, ha pedig ez nem sikerül, akkor pszichiáter.
